Iroda:
1015 Budapest, Donáti u. 7/a
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 70.
Telefon / Fax: 36/1/201-1011
magyar.ormeny@t-online.hu

Kik vagyunk? 

Néhány fontos dolog a magyarörményekről

A hazánkban élő örmény kisebbség létszáma kb. 15 - 20.000 főre tehető. Történelmileg három betelepülési hullámban érkeztek, bár már a honfoglaló magyarokkal együtt is jelentek meg örmény családok.
A legjelentősebb létszámú első hullámot képezi a XIII. században az "ezeregytornyú" ANI (magyar változat) (angol változat) székesfővárosból elüldözött örmények bevándorlása. Ők először a Krímbe, majd onnan Moldván keresztül kerültek Erdélybe a XVII. sz. második felében, ahol I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem engedélyével letelepedtek és létrehozták Szamosújvár (örmény katedrális) és Erzsébetváros (örmény templom) önálló közigazgatással és törvénykezéssel felruházott városaikat, valamint Gyergyószentmiklóson és Csíkszépvizen alkottak kolóniát. Az 1672-től  zárt kolóniákban élt örménység főleg a Trianoni békediktátummal megcsonkított Magyarország területeinek elvesztésével kezdett igazán szétszóródni, amely folyamatot felgyorsította a II. világháború és az utána következett évtizedek politikai és gazdasági körülményei. Ekként az erdélyi magyarörmények számottevő része Magyarországra települt s jelentős hányada Budapesten él. A történelmi örménység tehát magyar anyanyelvű, úgy a jelenlegi Magyarországon mint a Romániához tartozó Erdély területén. Vallását tekintve örmény szertartású katolikus, Rómával egyesült örmény katolikus.
A második betelepülési hullámmal érkezettek a XX. század eleji ifjútörök mozgalom által célultűzött örmény népirtás elöl menekültek. Létszámuk Magyarországon nem számottevő, mert zömében tovább menekültek nyugat felé.
A második világháború után, a 70-es évektől a Szovjetunióból, (Szovjet-Örmény tagköztársaság)  majd 1991-től az önálló Örmény Köztársaságból települtek be örmények hazánkba részben házasságkötés, részben továbbtanulás, részben gazdasági, politikai okokból. Létszámuk mintegy 300 fő körül van. Ők beszélik az örmény nyelvet, s amennyiben megkereszteltek, úgy általában az ortodox, más néven apostoli (gregorián) örmény egyházhoz tartoznak.
Az örmény kisebbségen belül tehát a magyarörmények (első betelepülési hullám) alkotják a hazai örménység túlnyomó részét, a történelmi örménységet, akik bár már elvesztették örmény nyelvüket, magyar anyanyelvűek, de örmény gyökereikre büszkék. Örmény gyökerű magyarok.

A hagyományosan ismert örmény foglalkozási ágaknak (marhakereskedelem, kézművesipar: szőnyegszövés, bőrfeldolgozás stb.) XIX. század utolsó harmadában történő megváltozásával az értelmiségi pályákon jelentek meg őseink: a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, katonai pályán, a politikai, tudományos és művészeti életben. Így adhattunk hazánknak pl. Aradi Vértanukat (Kiss Ernő honvéd altábornagy és Lázár Vilmos honvéd ezredes), Czetz János honvéd tábornok, magyar és argentin hőst, minisztereket (Lukács László, Lukács Béla, Gorove István, br. Dániel Ernő, Lukács György, Szilágyi Dezső, dr. Pattantyús Ábrahám Dezső, csejtei Kristóffy József), sőt miniszterelnököket is (Lukács László, dr. Pattantyús Ábrahám Dezső), parlamenti képviselőket pl. Novák Márton, Jakab Bogdán, Simay Gergely, Lászlóffy Antal, Mártonffy Márton, dr. Issekutz Viktor, Urmánczy Nándor, stb. személyében. Az értelmiségi foglalkozás következtében a nagyvárosokban és főleg a fővárosban telepedtek le.
Művészetek terén olyan neveket kell megemlíteni pl. mint Hollósy Simon, Barcsay Jenő, ifj Halász Gyula (Brassai) fotoművész és Karácsonyi János festőművészek. Irodalom területén büszkék vagyunk Csiky Gergelyre, dr. Bányai Elemérre (Zuboly), Dávid Antal Ivánra, Petelei Istvánra, Szongott Kristófra, Kolozsvári Grandpier Emilre, Tutsek Anna írónőre, stb. A zene területén váltak híressé Telmányi Emil, Kacsóh Pongrác  és Viski János zeneszerzők, Hollósy Kornélia és Tutsek Piroska énekesnők.  Nem feledkezhetünk meg a közelmúltban elhunytakról sem mint pl. Agárdy GáborBánffy György színművészről,  Vákár Tibor építőművészről, Lászlóffy Aladár iróról, költőről, Jakobovits Miklós festőművészről, Lászlóffy Csaba költő és író, Gross Arnold festőművész, Karácsony Ernő festő.
A tudomány területén szerzett hírnevet pl. Pattantyús Ábrahám Géza akadémikus, dr. Issekutz Béla akadémikus, Puskás Tivadar feltaláló, Korbuly Károly és Korbuly János mérnökök és feltalálók,  Torma Zsófia régésznő, dr. Csausz Márton orvos, egyetemi tanár, dr. Jakabffy Elemér kisebbségpolitikus, stb. Egyházi személyek közül kiemelkedett Bogdánffy Szilárd titkos püspök.
Ugyanez vonatkozik a mai korra is, hiszen őseink mai leszármazottai szintén az értelmiségi pályákon jeleskednek nem kis eredménnyel. Nagyon sok élő művészünk van, szinte felsorolni is lehetetlen. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhányuk neve: pl. Novák Ferenc rendező, koreográfus, Flórián Antal színművész, Jankovics Marcell rajz-animációs filmrendező, Szervátiusz Tibor szobrászművész, Gyulai Livius  illusztrátor grafikus,   stb. 


Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület 

Az erdélyi örmény gyökerekkel rendelkező közösséget fogja össze az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (EÖGYKE) identitásőrzés, kulturális hagyományok ápolása, örmény szertartású római katolikus vallásuk megőrzése tekintetében.
Az egyesület 1997 február 14-én alakult, országos hatáskörrel. 

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület önálló arculat kialakítása igen fontos, mert hagyományaik, gyökereik, identitásőrzésük módja, kapcsolódásuk a "szülőföldhöz" lényegesen eltérő az utóbbi időszakban betelepedett örményekétől. 

Önálló arculatát a következők jelenítik meg:
? Havonta megjelenő önálló újság: "Erdélyi Örmény Gyökerek Füzetek" 1997-től.
? Rendszeres kulturális rendezvények: Fővárosi Örmény Klub minden hónap 3. csütörtökén 17    órakor  a Magyarok Házában (Budapest V. Semmelweis utca 1-3. I. emeleti Bartók terem) 13. éve. 
? Önálló könyvkiadványok: pl. Erdélyi Örmény Múzeum sorozat.
? Önálló kiállítások Budapesten, a vidéki városokban és Erdélyben, valamint Örményországban.
? Interneten való önálló megjelenés, kapcsolatot teremtve az erdélyi örmény közösségek számára is.
? A nemzetközi örmény szervezeteknél való önálló regisztráció és képviselet.
? Önálló kulturális programok, konferenciák rendezése, pl. egyházi konferenciák. genocídium emlékműsor, Aradi Vértanúk emlékműsor, Örmény Kultúra Hete rendezvénysorozat. 
? Rendszeresen utazások szervezése az erdélyi örmény közösségekhez találkozókkal, egyházi búcsúkon részvétel, állandó kapcsolatbővítés pl. Kárpátalján, Szerbiában az örmény gyökerűek felkutatása és kapcsolatfelvétel 
? Önálló székhely és állandó elérhetőség biztosítása információszervezési célokkal.

Az egyesület csak kulturális és identitásőrzési feladatokkal foglalkozik, így nem tartozik feladatai közé a gazdasági tevékenységek koordinálása, közigazgatási, migrációs problémák kezelése. 

Az egyesület e fontos feladatait a civil szerveződésen túlmenően a kisebbségi önkormányzatiságban realizálja. Az egyesület több ciklusban indított jelölteket a kisebbségi választáson, amelyen sikeresen szerepelt és megalakította több kerületi, vidéki települési  kisebbségi önkormányzatát.
Az 1998-as választások után önkormányzatai megalakították a Budapesti Örmény Kisebbségi Önkormányzatok Társulását, majd a 2002-es választások után koalíciós megállapodással a Fővárosi Örmény Önkormányzatot és az Országos Örmény Önkormányzatot, amelynek legnagyobb civil szervezetét alkottuk.
A 2006-os választások során Budapesten 11 kerületben alakultak örmény önkormányzatok az egyesület által indított és mandátumhoz jutott képviselőiből, így Budapesten a legtöbb képviselőt az egyesület állította. Mindezek ellenére az országos önkormányzatban kisebbségben maradtunk. Sajnálatos módon az előző ciklusban létrejött koalíciós megállapodás a koalíciós partner miatt  felborult, holott az évek alatt már majdnem harmonikusan működött a történelmi örménység és a nemrég hazánkba érkezett örmények képviselőiből alakult országos vezetés. Nem adjuk fel, hogy a kisebbségi önkormányzatiság lehetőségével 1994-ben indult harmonikus együttélés és képviselet ismét helyreálljon hazánkban és kiszűrjük a bomlasztást célul tűzőket, amely nemcsak az örmény gyökerűeknek árt, hanem az egész kisebbségi- és többségi társadalomnak.

        Egyesületünk 2005-ben elnyerte a Magyar Művelődési Intézettől a 
                     Pro Cultura Minoritatum Hungariae 
            kisebbségi közművelődési díjat és elismerő oklevelet.

Tehát: magyar anyanyelvűek vagyunk, örmény gyökerekkel. Őrizzük örmény származástudatunkat, kulturális örökségünket, hagyományainkat, erdélyi szülőföldünkhöz való kötődésünket, s természetesen magyar kultúránkat, a magyar haza iránti hűségünket. De ápoljuk az őshazával való kapcsolatunkat is.

Aktivitásainkról röviden (bővebben lásd az éves beszámolóinkat):
Az EÖGYKE elnevezésben ezért szerepel az ?örmény gyökerek? kifejezés és ezt a közvetlen, személyes származást fejezi ki az ?erdélyi? jelző. Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület információs hálózatot épített ki, a magyarörmény közösséget összefogja és közvetlen kapcsolatot tart az Erdélyben élő, újabban a Szerbiában élő magyarörményekkel  s az őshazában élő örmény testvéreinkkel is. 
Tevékenységünk biztosítására pályázatokat dolgozunk ki és nyújtunk be az Országgyűléshez, a  Nemzeti Civil Alapprogramhoz, a Fővárosi Közgyűléshez, az Országos Örmény Önkormányzathoz. 

Együttműködünk az EÖGYKE képviselőiből alakult örmény kisebbségi önkormányzatokkal 11 fővárosi kerületben, valamint a Fővárosi Örmény Önkormányzattal, mely többségében képviselőinkből alakult több cikluson keresztül. 1999 óta évente, a Fővárosi Örmény Klub decemberi találkozóján Szongott Kristóf díjat adunk át azoknak, "akik a hazai magyarörménység közösségéért, kultúrájának megmaradásáért, határainkon túl élő közösségeinkért működve elévülhetetlen érdemeket szereztek". Számos kiállítást rendezünk itthon és külföldön, lemezeket adunk ki, előadásokat tartunk, a kultúra minden szeletét bemutatjuk, hogy minél szélesebb körben megismertessük többezer éves kultúránkat s örmény gyökerű őseinket, honfitársainkat.
2005-ben felvettük a kapcsolatot az őshazával, melynek során Jerevánban is rendeztünk kiállításokat: Genocídium emlékkiállítást Vákár Tibor ?Ararát szimfónia? grafikasorozatával, Szabó László fotóinak bemutatásával, Lászlóffy Aladár verseivel, valamint az EÖGYKE által kiadott és támogatott könyvek kiállításával. Mindhárom kiállítás anyagát a jereváni az örmény közgyűjteményeknek, valamint az gát az ottani Örményország?Magyarország Együttműködési Egyesületnek és közgyűjteményeknek ajándékoztuk. 

Valamennyi kiadványunk, könyvünk eljut mintegy 80 hazai és erdélyi, örményországi közgyűjteményhez, civil szervezethez. 

Sikerrel járt többéves igyekezetünk, hogy a Budapest XI. Orlay u. 6. szám alatti Budapesti Örmény Katolikus Lelkészségünk, templomunk biztonsága rendeződjék, amelynek múzeumát sikerült 2002-ben közgyűjteménnyé nyilváníttatni. A múzeum renoválása, korszerűsítése megkezdődött, amelynek befejezéséhez pénzadományokat gyűjtünk., hogy mielőbb megnyithassuk a nagyközönség számára.  A 85 évvel ezelőtt létrehozott Örmény Katolikus Lelkészség 2007. december 16-án Pro Cultura Minoritatum Hungariae kisebbségi díjban részesült a Magyar Művelődési Intézettől. Ugyancsak együttműködünk az erdélyi örmény katolikus plébániákkal (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros, Csíkszépvíz), hogy megmentsük tárgyi és szellemi örökségünket a jövő nemzedékei és az egyetemes kultúra számára. 

Az elmult években sokan hangoztatták és hangoztatják még ma is, hogy ?csak az lehet valamely kisebbség tagja, aki beszéli a kisebbség nyelvét?. Ezek szerint: aki nem ismeri valamely Magyarországon honos nemzetiség anyaországa nyelvét, az jogtalanul állítja, hogy közéjük tartozik! Azon kívül, hogy ezt mindenki maga érzi és senkinek nincs joga kétségbe vonni ezt a személyiségi jogát,  téves a nyelviség kérdését kizárólégosan feltételül szabni. Az identitásnak csupán egyik eleme a nyelv, amely a hazai örménység esetében a több mint 700 évvel ezelőtti elüldözés, menekülés következtében törvényszerűen veszett el, hiszen többezer kilométer távolságra menekítette őseinket.  A 335 évvel ezelőtt Magyarhonba történt betelepülés adta meg a kisebbségi státuszt a hazai örménységnek a jogszabály alapján (feltétel ugyanis a több mint 100 éve honosság) s a kisebbségi önkormányzatisághoz való jogot. Nem lehet azonos elbírálásu azon kisebbségekkel, amelyek a ?kibocsátó őshaza? szomszédságában élnek, állandó nyelvi utánpótlással frissítik közösségüket. 
Az erdélyi örmények zárt közösségekben éltek, elzárva a távoli őshazától. Nem lehet összehasonlítani a mai kor örmény betelepülői lehetőségeit az erdélyi örmények ősei lehetőségeivel, de ez nem jelentheti azt, hogy több joga van a mai betelepülőknek, mint a 335 évvel ezelőtti betelepülők leszármazottainak.

Klubdélutánjait havonta tartja az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület ?Fővárosi Örmény Klub? néven: kultúrtörténeti előadások, zenés estek, találkozók, értékes, meghallgatásra érdemes emberekkel. 

Részlet a 2008 januári klubdélutánról, az első sorban az Opra család, középen id Opra Vilmos(95)

Copyright © Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, 2007 Minden jog fenntartva!