Iroda:
1015 Budapest, Donáti u. 7/a
Postacím: 1251 Budapest, Pf. 70.
Telefon / Fax: 36/1/201-1011
magyar.ormeny@t-online.hu
A 2011. évi Kisebbségi Díj Átadása

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága idén is pályázati felhívást tett közzé a 2011. évi Kisebbségekért Díj elnyerésére. A Hazai Kisebbségekért Tagozatnak ebben az elismerésében a magyarországi nemzetiségek érdekében a kisebbségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző személyek, szervezetek és kisebbségi önkormányzatok részesülhetnek. A Díj odaítélése az 1/1995.(IX.28.) ME rendelet alapján történik.
Idén a sok éves kiemelkedő tevékenységéért dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke kapott Kisebbségekért Díjat. *
Az állami elismerés átadására az Országházban 2011. december 16-án kiemelt eseményként került sor.
Az ünnepség színhelye a Vadászterem** volt. A történelmi zászlók bevonulása után megjelent a kormány képviseletében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Szászfalvi László államtitkár, Balog Zoltán államtitkár és dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár. Felcsendült a magyar himnusz, majd Rusz Milán, a Szerb Színház igazgatója, az est narrátora köszöntötte a vendégeket, a megjelent nagyköveteket és a diplomáciai testületek képviselőit és felkérte Navracsics Tibort a miniszteri köszöntőre.
A miniszterelnök-helyettes beszédében elmondta, hogy az adventi ünnepkör során ez a nap is ünnep, amikor kifejezhetjük megbecsülésünket egymás iránt. Magyarország területén évszázadok óta élnek nemzetiségek egymás mellett, természetes a többnyelvűség. Volt néhány olyan év, amikor tragédiák történtek az együttélés során, de a többség és a kisebbségek közös érdeke, hogy békében éljenek egymás mellett. Ennek a célnak az érdekében végzett kimagasló tevékenységet ismeri el a Kisebbségekért Díj, bizonyítván egyúttal azt, hogy aki alkot, annak van jövője ebben az országban.
A kormányfő nevében Navracsics Tibor és Szászfalvi László osztotta ki a 2011. évi kitüntetetteknek a Díjat.
A díj átadás után kulturális műsor következett, amely horvát, szlovák, görög és szerb nemzetiségű művészek zenélésével gyönyörködtette a hallgatóságot.
A műsor végén közös fénykép örökítette meg a miniszterelnök-helyettest, az államtitkárokat és a díjazottakat, akik pezsgős koccintás után jó hangulatú beszélgetést folytattak egymással. Az estet állófogadás zárta.

* A díjra felterjesztés szövegét külön közöljük. (A szerk.)
** A páratlan szépségű magyar Országház Steindl Imre (1839-1902) műegyetemi tanár alkotása. Steindl Imre a historizáló stílus egyik legjelentősebb magyar képviselője, a budapesti országház tervpályázaton első díjat nyert, és 1885-ben a palota felépítésére is megbízást kapott. A neogótikus stílusban épült hatalmas mű Steindl építészeti működésének csúcspontja.
A hatalmas épület középpontja a közös csarnok fölé domboruló 96 m magas kupola. Az egész épület hossza 268 m, legnagyobb szélessége 118 m, magassága 27 m, területe 15 327 m2 (az udvarokkal 17 745 m2), így egyike a világ legnagyobb épületeinek. 18 udvar, 27 lépcső, s több mint 100 terem van benne, a díszítésre 450 allegorikus alak szolgál. A falakat borító festést és a képeket a kor legkiválóbb művészei készítették 1904-ben.
Az országgyűlés első ülését 1896. június 8-án tartotta, a magyar állam ezeréves fennállását beiktató törvény kihirdetésével.
Az ezredforduló óta a Kupolateremben kapott helyet a magyar államiság jelképe, a Szent Korona és a koronázási jelvények is. 
                                                                                      Csíkszentgyörgyi-Ficzus Margit 
                                                                  <><><>
                 Kisebbségekért díj elismeréseket adott át Navracsics Tibor
                                          2011. december 16. 17:00
Együtt tudunk erős, gyarapodó nemzet lenni – hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken, az idei Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozatának elismeréseinek átadó ünnepségén, melyen részt vett Szászfalvi László, egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkár, Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és dr. Latorcai Csaba, civil ügyekért felelős helyettes államtitkár.
A Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozata elismerésében a magyarországi nemzetiségek érdekében a kisebbségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző személyek, szervezetek és kisebbségi önkormányzatok részesülhetnek.

Ismét ünnepet ülünk. Ilyenkor megbecsülésünket is kifejezzük azok iránt, akik színesebbé teszik az életünket, kultúránkat, hétköznapjainkat, és így erősebbé is teszik a közösségünket – kezdte ünnepi beszédét Navracsics Tibor.
Magyarország a sokszínűség mintatája lehet – folytatta -, hiszen itt nemzetiségek évszázadok óta békében, gyarapodva élnek egymás mellett. Évszázadok óta természetes a többnyelvűség, hogy megérthessék, megértessék egymást az emberek. Volt néhány év, ami tragikus volt és sok konfliktust hozott, de mi hiszünk abban, hogy Közép-Európa nemzetei és nemzetiségei a békés együttélésre vannak ítélve – fogalmazott Navracsics Tibor. Csak akkor van jövőnk, ha Közép-Európát ismét, mindig és állandóan a békés együttélés térségének tudjuk megtartani – tette hozzá a miniszter.

Navracsics Tibor azt mondta: amikor az elismeréseket átadjuk, egy-egy nemzetiség kimagasló képviselőjét jutalmazzuk. Az ő tevékenységük jelképpé, mintává válik, amely azt mutatja a közösségnek, hogy megéri tanulni, megéri tehetségesnek lenni, hiszen ebben az országban van jövője ezeknek az embereknek. De ez egyúttal az egész nemzet számára is elismerés, hiszen azt jelenti, hogy együtt tudunk erős, gyarapodó nemzet lenni – húzta alá Navracsics Tibor.
Az idei évben Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozata elismerésében részesül: Balogh István Szilveszter újságíró, roma közéleti személyiség, Bogdán Piroska, a cigány önszerveződés oszlopos tagja, Erdei Ferenc, a hazai német kulturális élet kimagasló személyisége. Gergely Dezső lelkipásztor, a Budapesti Cigány Misszió vezetője, Dr. Issekutz Sarolta a Fővárosi Örmény Klub alapítója, Oroján István alkotóművész, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetség elnökségének tagja, Pató Gabriella Selam a hazai cigány közélet jeles képviselője, Petro László a hazai szlovák pedagógia kimagasló személyisége, Szabóné Kármán Judit ötdiplomás cigányügyi szakember.
Az elismerésben a Magyarországi Szerb Színház, valamint a Jantra Bolgár Néptáncegyüttes is részesült.
(kormany.hu) 
                            <><><>

A Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozata elismerésére jelölt:
                                     Dr. Issekutz Sarolta 
                                         Részletes indokolás

dr. Issekutz Sarolta erős erdélyi örmény származástudata gyermekkora óta végigkíséri, amelyre nagyon büszke. Nemcsak erdélyi örmény gyökerei okán, de leszármazását tekintve az aradi vértanú, Kiss Ernő példamutatása és vértanúsága, családjának több híres tudósa, jogásza a magyar hazáért, az örmény közösségért tett szolgálatai okán is. Már 1970-ben elkezdi kutatni az örmény ősöket Örményországban.
Rendkívül ötletgazdag, nagy tárgyi tudással párosulva, szorgalmas és kitartó munkával meg is valósítja azokat. Munkáját szolgálatnak tekinti az egyetemes kultúra jelentős részét képező örmény kultúra megmentése és megismertetése céljából.

Az 1993-as nemzetiségi törvény megalkotásával lehetőség nyílt az örmény kisebbségi önkormányzatiság létrehozására, amelyet szívesen vállalt: szervezte a magyar anyanyelvű erdélyi örmény identitású és a hazánkba néhány évtizede beköltöző örmény anyanyelvűek közösségét, megszervezte a mindkét csoportot reprezentáló kerületi képviselői jelöléseket, majd a fővárosi és országos választásokat. Az alakuló önkormányzatok működéséhez szükséges szabályzatok megalkotásában, a Kisebbségi Kerekasztal működésében, a Miniszterelnöki Hivatallal, minisztériumokkal, kisebbségi közalapítvánnyal (kurátorként) közös munkákban szaktudásával segített, majd a megalakult kisebbségi önkormányzatok megindításához a szabályzatokat elkészítette, a működés megkezdéséhez segítséget nyújtott.
Sajnos 1997-től az általa segített frissen betelepülő örmény csoport vezetése megkezdte a harmonikus működés szétrombolását, zászlójára tűzve: a magyar anyanyelvű erdélyi örménység csak a pénz miatt vallja magát örménynek, ezért támadást intéztek úgy a közösség (az erdélyi örmények örmény katolikus temploma, múzeuma és lelkészsége elfoglalásával), mint a képviselők ellen, különösen dr. Issekutz Sarolta alelnök, elnök ellen. Kizárták törvénytelenül az Országos Örmény Önkormányzatból, nevét meghurcolták, jó hírnevét súlyosan megsértették. Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért, még nagyobb intenzitással dolgozik.

1996. márciusában létrehozza a Fővárosi Örmény Klubot, amely azóta is, 16 éve minden hónap 3. csütörtök du. 17 órától – Issekutz háziasszony által - megnyitja rendezvényét a Magyarok Háza I. emeleti Bartók termében. Hosszú éveken keresztül egyedül szervezte és rendezte a klubdélutánokat, utóbbi néhány évben már az egyesület képviselőiből alakult kerületi örmény önkormányzatok felváltva rendezik, azonban háziasszonyi szerepe változatlan ilyenkor is programajánlataival, beszámolókkal a rendezvényekről, újabb programok szervezésének meghirdetésével. Színvonalas örmény kulturális programok, előadások, hangversenyek, filmbemutatók, művészek bemutatkozása, könyvbemutatók, színházi bemutatók stb. nagy tömegeket vonz mind a mai napig.

1997-ben megalapítja az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületet és mint II. kerületi-, fővárosi örmény elnök tovább folytatja a számára önmaga és a már nehéz munkával felkutatott és összeszervezett közösség által is elvárt követendő utat: az örmény gyökerek adta származástudat erősítését szolgáló kulturális, hagyományőrző missziót, a közösség további bővítését, összefogását, az örmény katolikus hitélet folytonosságát, a határon túl rekedt erdélyi örménységgel való szoros kapcsolat kialakítását, azaz a kulturális örökség megmentését minden áron. Ezt az utat járja a mai napig is, nagy hittel, energiával és intenzitással.

1997. márciusától kiadja az Erdélyi Örmény Gyökerek füzeteket, kezdetben 100 példányban, házi fénymásolással 12 oldal terjedelemben. Ez mára 1350 példányra bővült, átlagosan 50 oldal terjedelemben, gazdag képanyaggal, állami támogatás nélkül (mert nem örmény nyelven jelenik meg). A havilap a Kárpát-medence egyetlen magyar nyelvű, örmény kulturális és információs havilapja, amely ingyenesen jut el nemcsak hazánkban, hanem az Erdélyben és más örmény diaszpórákban lakó örmény származásúakhoz is és a jelentős közgyűjteményekhez, valamint az interneten is olvasható. A füzeteket hosszú évekig maga szerkesztette az általa kutatott, gyűjtött archív és aktuális anyagokból. Az anyaggyűjtés, kutatás, helyszíni tudósítások, lapszerkesztés döntő része továbbra is többségében rá maradtak, mint ahogy a korrektúra is. Évente évkönyvet is megjelentet, tartalomjegyzékkel, amely szintén eljut a közgyűjteményekhez. Az Országos Széchényi Könyvtár megkeresése alapján 2008-ban együttműködési megállapodást kötött a Magyar Elektronikus Könyvtár (a magyar tudomány, oktatás és kultúra írott dokumentumainak elektronikus gyűjteménye) keretében az Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek elektronikus formában történő szolgáltatására, elismerve a havilap pótolhatatlan érdemeit. Ma is igyekszik észrevenni, ha megjelenik valahol örmény téma, ott lenni és tudósítani az eseményekről a füzetek számára, ahol örmény téma merül fel, vagy rendezvény van.

1997-ben elindítja a Barangolás őseink földjén c. projektet, amely a szülőföld (Erdély), az örmény alapítású városok és közösségeik, a szórványban élő erdélyi örmények, épített örökségük (templomok, temetők, iskolák, középületek, emlékhelyek, stb.) megismerését célozza, évente más-más helységben örmény találkozóval. Ekkor térképezi fel az erdélyi örmények szervezettségét, és ráhatására, segítségével megindul az örmény katolikus plébániák mellé, vagy önállóan szervezett civil nonprofit szervezetek létrehozása, önálló és együttműködéses működésük beindítása. Ez a folyamat mára már 10 ilyen szervezetet jelent és a Romániai Örménymagyarok Szövetsége megalakulását. A szervezetek működése, kulturális tevékenysége a füzetek hasábjain rendszeresen megjelennek.

1997-ben elindítja Budapesten az örmény katolikus egyház története és művészete, az örmény közösségek témakörben a többnapos nemzetközi konferenciasorozatot (4 egyházi konferencia), valamint Petelei István magyarörmény író és publicista halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát, továbbá 2008-ban a 335 éve Magyarhonban c., a Kárpát-medencébe történő betelepülést ünneplő konferenciát. A konferenciasorozaton részt vesz valamennyi erdélyi magyarörmény civil szervezet, amelyekkel az első konferencián Budapesten együttműködési megállapodást kötött és sorban kapcsolódnak be az újonnan alakult szervezetek, amelyek közül mára már többen önálló konferenciát, többnapos kulturális fesztivált is rendeznek.

Megszervezte, hogy a hazai magyarörmény közösségek, önkormányzatok együttműködési megállapodásokat köthettek az erdélyi örmény civil szervezetekkel és örmény katolikus egyházközségekkel. Ennek következtében sikerült az örmény katolikus templomaink és temetőink állagmegóvásához jelentős mértékben anyagilag hozzájárulni, az egyházi és világi épületeink állagát megőrizni, az örmény temetőket megmenteni (Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós, Csikszépvíz). Személyes közreműködése eredményeként gyűjtött anyagi hozzájárulással folyamatban van az egyházi könyvtárak katalógusa és az örmény katolikus gyűjtőlevéltár repertóriuma kiadása is. Ez a tevékenysége 2007-től kiterjesztésre került a Délvidékre is, Nagybecsekerek és Elemér településekre, Lázár Vilmos és Kiss Ernő aradi vértanúk szülőföldjére. Itt az eleméri templom restaurálási munkálataihoz gyűjtött adományokat magánszemélyektől és szervezetektől, amelyeket eljuttatva a folyamatos felhasználást ellenőrzi is. Jelenleg a nagybecskereki székesegyházban egy Lázár Vilmos bronz dombormű felállítása van folyamatban gyűjtött adományokból.

Létrehozta és üzemelteti rendszeres aktualizálással a www.magyarormeny.hu honlapot, amely az olvasói statisztikai kimutatás szerint a világ minden tájáról vonzza az olvasókat. A honlapon havi rendszerességgel az Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek, valamint a legfrissebb hírek, programok, gyászjelentések, a közösséget érintő hirdetmények (pl. népszámlálás) is olvashatók.

1997-ben alapította az Erdélyi Örmény Múzeum könyvsorozatot, amelynek eddig 16 kötete és 2 DVD kiadványa jelent meg, ezen kívül számtalan egyéb kiadvány is, pl. Az Örmény Genocídium 90. évfordulójára egy színes falinaptár magyar-angol és örmény nyelven Lászlóffy Aladár Kossuth díjas költő verseivel és a Musza Dagh hegyén készült fotókkal. Valamennyi könyv adományként a közgyűjteményekhez eljutottak. A kiadványok megvalósítását nemcsak ajánlja, hanem kiadja, de többségében szerkeszti, lektorálja is. A legnagyobb munkája a közel 20 éven keresztül gyűjtött és Gudenus János József genealógus által rendszerezett: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája (alapkiadás: 2000., javított, bővített kiadás: 2010), mely 59 örmény gyökerű magyar nemesi családot dolgoz fel közel 1000 oldalon, 69 színes címerrajzzal, 5500 családnévvel a névmutatóban. Az általa gyűjtött okiratokat és felkutatott színes címerrajzokat, a gyűjtemény bővülését a korabeli kiállítások tablóin mutatta be. De nagyon jelentős az idén kiadott Szongott Kristóf főszerkesztő által Szamosújváron szerkesztett ARMENIA magyar-örmény időszaki szemle 1887-1907 évfolyamainak digitalizált változatának kiadása DVD-én, közel 8 és félezer oldalnyi, máshol már elérhetetlen anyaggal, amelyhez az eredeti évkönyvek jó részét sikerült beszereznie a múzeum számára.
Az egyik legnagyobb elismerést mégis az általa szerkesztett, írott: Erdélyi örmény konyha, fűszerezve c. könyve hozta, amely igen dekoratív kivitelben, 100-nál több általa gyűjtött képanyaggal az örmény történelmet és kultúrtörténetet ismerteti dióhéjban, hagyományokkal és konyhaművészettel fűszerezve. E könyv tömöríti azt a minimumot, amely bemutatja az örménység történelmét, az erdélyi örmény diaszpóra kialakulását, az örmény művelődéstörténetet.

1998-tól felvette a harcot az örmény katolikus templomot, múzeumot és lelkészséget elfoglaló, egyházbitorló örmény anyanyelvű csoporttal szemben a Budapest-Esztergom Főegyházmegye segítségével és meghatalmazása alapján, amelynek eredményeként sikerült a lelkészséget, a templomot és múzeumot visszaszerezni, jogilag is megtisztítani a betolakodóktól, a műtárgy együttest az Egyesület, a Fővárosi Örmény Önkormányzat és a II.ker. Örmény Önkormányzat anyagi támogatásával leltároztatni, közgyűjteménnyé nyilváníttatni, 2009-ben hivatalosan a múzeumot megnyitni a nagyközönség számára. Ez 11 év önzetlen munkájának, harcának lett az eredménye.

Létrehozta 1999 őszén a Szongott Kristóf díjat, amellyel az örmény és magyarörmény kultúra, hagyományok, a szellemi és tárgyi emlékek megmentése, továbbadása területén kimagasló érdemeket szerzett személyeket jutalmazza az Egyesület Szongott Kristóf armenológus bronz plakettjével (13 cm átmérőjű), oklevéllel és könyvajándékokkal. A díj átadására minden évben decemberben, az ünnepi karácsonyi klubdélutánon kerül sor, eddig 20 díjazott részére.


Előadókörutakon mutatta be az örmény történelmet, írásbeliséget, vallást, kultúrát, az erdélyi örmény diaszpórát, a legújabb könyveket, úgy Budapesten, mint vidéken, Erdély legalább 10 városában, a Délvidéken, Ukrajnában, vagy Örményországban. Csak 2011-ben 9 alkalommal tartott előadást, ebből 7 alkalommal Erdélyben, 1 alkalommal a Délvidéken, sokszor vetítettképes kiállítással egybekötve, az örmény kultúra minél szélesebb körének megismertetése céljából.

Egyedül megszervezte 2005-ben, hogy a hazai magyar anyanyelvű örménység bemutatkozzon az őshazában. 28 tagú képviselői küldöttséget vitt Jerevánba, ahol kiállításokat, könyvbemutatót és kulturális műsort szervezett, melynek során felvette hivatalosan a kapcsolatot a kulturális vezetéssel, 3 nagy közgyűjtemény vezetőivel. Ennek során 150 örmény tárgyú könyvet (saját kiadást és támogatott könyveket) vittek magukkal a küldöttek és adták át a közgyűjteményeknek az „erdélyi örmény diaszpóra alkönyvtár” megindítása céljából. Azóta többször is tartott előadást és könyvbemutatókat Jerevánban az Örmény Nemzeti Könyvtár meghívására. Elvitte azt a 3 db örmény, Erzsébetvárosról származó kódexmásolatot is, amelyet a Vatikáni Könyvtárban kutatott fel egyik általa támogatott doktorandusz, majd mikrofilmen megrendelte, fénymásolva, díszkötésben elvitte a jereváni Matenadaranba, az ősi kézirattárba. De megkapta a másolatokat ugyanúgy az erzsébetvárosi örmény katolikus plébánia könyvtára – mint eredeti tulajdonos, és az Országos Széchényi Könyvtár is.

Megrendezte 2007-2009 között, 3 éven keresztül az Örmény Kultúra Hete rendezvénysorozatot a főváros különböző kerületeiben, először az örmény kisebbségi önkormányzatok megalakulása óta. Az Egyesület képviselőiből alakult 11 fővárosi kerületi örmény önkormányzat, a Fővárosi Örmény Önkormányzat, valamint az Egyesület együttműködése példaértékű volt. Egymást segítő, az örmény kultúra minden szeletét felvonultató, gazdag programokat nyújtó és költségtakarékos volt a rendezvénysorozat, de ez csak az ötletadó és a programok jó részét kitaláló dr. Issekutz Sarolta nagyszerű szervezésének és lebonyolításának, az általa készített jogi formák és a pénzügyi elszámolásokhoz való segítségnyújtásának volt köszönhető.
1. Örmény Kultúra Hete Budapesten (2007. április 19-25) 7 nap 10 örmény kulturális program: sajtótájékoztató, Fővárosi Örmény Klub előadása a 6000 éves örmény kultúráról, a XX. század első népirtása kiállítás, Nikolaj Hovhanniszján: Az Örmény Genocídium c. könyv bemutatása, gyászmise az örmény vértanúkért, Szilvay Ingrid: Örmény miniatűrök zongorára c. lemezbemutató hangverseny, az „Ararát” Örmény Néptánc Együttes vendégjátéka Szimferopolból, koszorúzás a Duna-parti kereszteskőnél, valamint Ékes csillagok a tiszta égen címmel zenés irodalmi est.
2. Örmény Kultúra Hete (2008. április 17-25.) 9 nap, 23 program: Sajtótájékoztató; 6 kiállítás; Filmnap dokumentum és játékfilmekkel, magyar feliratozással; Az Örmény Genocídium gyászmise; dokumentumfilmek; 335 éve Magyarhonban című nemzetközi konferencia 22 előadóval; A Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyházi Kórus hangversenye és CD felvétele; Nelli Shahnazaryan: Keresztút c. örmény monodráma ősbemutatója; Alex Száva: Ó barátom – Ov paregam erdélyi örmény népdalok c. CD lemez ősbemutatója, amely a világon az első örmény népzene lemez, dr. Issekutz Sarolta szervezésében és támogatásával jelent meg. Új könyv és a Látó folyóirat örmény tematikus száma bemutatója; örmény gasztronómiai bemutató. A kulturális seregszemle a hazai magyar anyanyelvű erdélyi örmények kulturális identitásőrzésének különböző fajtáit mutatta be igen nagy sikerrel. Összességében sok ezren látták élőben a rendezvényeket. Az M2 Membrán műsora egy 22 perces filmmel számolt be az eseménysorozatról, több helyi TV rövid híradásokat adott le, míg a RONDO c. kisebbségi műsor az M1-en 2 filmben is beszámolt a Kulturális Hét eseményeiről. Az egyesület közel 1 órás dokumentumfilmet is készített a rendezvénysorozatról, rendezte dr. Issekutz Sarolta.
3. Örmény Kultúra Hete (2009. június 17-23.) 7 nap 11 program dr. Issekutz szervezésében és rendezésével: Sajtótájékoztató, 6 film (dokumentum- és játékfilm, magyar feliratozással), 3 kiállítás, klub előadás, 2 könyvbemutató – köztük a világon elsőként megjelent Örmény halottkultusz és temetkezés, Erzsébetváros és örmény katolikus temetője CD melléklettel, Issekutz Sarolta szerkesztésében, valamint egy digitalizált XIX. századból származó erdélyi örmény szótár és nyelvtankönyv a DVD-n (Issekutz tulajdonából másolva), Világosító Szent Gergely búcsús szentmise, örmény előadóművészek gálaestje, örmény népzene együttesek bemutatkozása, örmény gasztronómiai bemutató.
Egyedülálló örmény kulturális seregszemlék voltak, mely megmozgatta a közösséget és a további érdeklődőket.

dr. Issekutz Sarolta nevéhez több száz kiállítás megrendezése is fűződik, határon belül és kívül, ugyancsak az örmény kultúra terjesztése céljából. A kiállítások többsége vándorkiállítás jelleggel utaztak Budapest különböző kerületeibe, hazánk városaiba, Erdély több örménylakta településére, sőt Jerevánba is. Állandóan kutat, rendszerez, fordíttat, feldolgoz és kiállít. Az anyag jó részét Örményországban szerzi be pl. örmény népviseletek, örmény babagyűjtemény, örmény művészeti könyvek. A kiállítások példálózó felsorolása: Az erdélyi örmény diaszpóra és épített öröksége; Az erdélyi örmény műtárgyak; Örmény templomépítészet; Az Örmény Genocídium; Velünk élő kultúrák: Örmények; Az 1848-49-es szabadságharc magyarörmény hősei; Szabó László: Armenia, Anatolia, Levante, és még 3 fotókiállítása; Szemelvények az erdélyi magyarörmény múltból, családi archívumok alapján c. kiállítás többször bővített és tematikus változatban is kiállítva; Szentpétery Tibor fotóművész 1956-os kiállítása; Vákár Tibor: Ararát szimfónia; Vákár Tibor képzőművész tárlata; Örmény képző- és iparművészek kiállítása; Örmény festőművészek tárlata; Örmény kódexművészet; Ecsmiadzin kincsei; Örmény művészet: kőben, fában, üvegben, kerámiában…; Örmény népművészet; Örményekről nyomtatásban… könyvkiállítás; Örmény arcok, örmény szemek fotókiállítás; Örmény szőnyegek és textiliák; Örmény építőművészet; Kőország fotókiállítás; Tutsek János fotókiállítás; Örmény eredetű magyar nemesi családok címerei.

Magas színvonalú kulturális műsorokat szervez és vezet, amelyhez az anyagokat is maga kutatja fel. Minden kiállítás megnyitását ilyen műsor vezeti be. 1995 óta minden évben megrendezi az Aradi Vértanúk emlékünnepségét október első napjaiban, neves történészek és színészek, zenészek közreműködésével, koszorúzással az általa 1997-ben Zetelakán faragtatott kopjafánál, amely minden rendezvény helyszínére elszállításra kerül.

Az egyesület képviseletében minden évben részt vesz az örmény katolikus búcsúkon: Szamosújváron és Budapesten a Világosító Szent Gergely búcsún, Erzsébetvároson a Nagyboldogasszony napi búcsún, Budapesten a Fogolykiváltó Boldogasszony búcsún, Gyergyószentmiklóson a Kisasszonynapi búcsún. Ezen alkalmakkor az erdélyi örmény közösségekből több százan találkoznak, ezért nem hagy ki lehetőleg egyetlen alkalmat sem, mert az élő kapcsolattartást tartja a közösség összefogásában a legfontosabb tényezőnek.

Számtalan nemzetközi projektben vett és vesz részt az örmény kultúra területén: évek óta készül az Örmény Könyvnyomtatás 500. évfordulójára 2012 októberében az Országos Széchényi Könyvtárban rendezendő nemzetközi kiállításra könyveivel, kiadványaival, műtárgyakkal. E célból részt vesz az Országos Széchényi Könyvtár által indított projektek anyagi megsegítésében: a kiállításra készülő Erzsébetvárosi Örmény Katolikus Plébánia könyvkatalógusa kiadásában, a Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár repertóriuma kiadásában, valamint a kiállítás katalógusa kiadásában is. Fontosnak tart minden olyan projektet támogatni, amely az örménység kultúráját ismerteti meg az érdeklődőkkel, akár magyarul, akár idegen nyelven jelenik meg.

Az általa vezetett Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület az örmény kultúra megmentése és megismertetése terén végzett kimagasló tevékenységéért 2005-ben, majd a személyes közreműködése és kitartása eredményeként megújuló Örmény Katolikus Lelkészség – hitéleti és kulturális működéséért - 2007-ben a Magyar Művelődési Intézettől átvehette a Pro Cultura Minoritatum Hungariae elismerő kisebbségi díjat.

Dr. Issekutz Sarolta a fenti szerteágazó tevékenysége által is alátámasztottan hitelesen képviseli a magyar anyanyelvű erdélyi örmény identitásúak érdekeit a kisebbségpolitika szereplői előtt, és mind a mai napig harcol a magyar anyanyelvű történelmi örmény diaszpóra elismertetéséért.
Időt, energiát nem kímélve az örmény kultúra elhivatott képviselője, aki szakmai tudása, közösségteremtése, elhivatottsága révén sikeresen képviseli a hazai örménységet itthon és külföldön egyaránt, jó példa erre például az 5. örmény választási ciklus erdélyi örmény kisebbségi képviselői támogatottságának számszerűsége az örmény önkormányzatokban.


<< vissza
Copyright © Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, 2007 Minden jog fenntartva!